2009. május 22., péntek

Nyílt levél Oszkó Péter pénzügyminiszter úrhoz és a parlamenti pártok elnökeihez

 

Tisztelt Pénzügyminiszter Úr! Tisztelt Pártelnök Asszony/Úr!

A természetbeni juttatásokkal kapcsolatos vitában az újkorcsoport civil szervezet egy olyan alternatív megoldási javaslatot mutatott be a Népszabadság hétfői számában (Kaderják Dániel – Balázs András: Jegyrendszer - az ingyenebéd ára, 2009. május 18.), amely sem a munkavállalók, sem a munkáltatók érdekeit nem sérti, ugyanakkor adóbevételt generálna.


Az étkezési utalványok "ingyenessége" csupán látszólagos: elfedi a jelentős és értelmetlen társadalmi költségeket. Az évi 231 milliárdra becsült utalványforgalom 10 százalékát meghaladó összegért működtetünk egy olyan szolgáltatási rendszert, melynek egyetlen célja az adózás kikerülése.


Értékpapír-minőségű (és biztonságú), szigorúan sorszámozott nyomtatványokat szükséges előállítani, tárolni, elosztani. A jegyek gyártási költsége, melyet a munkáltatók a jegyforgalmazóknak fizetnek, a jegyek névértékére vetítve 4-6 százalék (+áfa) körül mozog. Az utalványokat elfogadó kereskedők és szolgáltatók 5 százalék (+áfa) körüli jutalékot fizetnek a jegyek leszámítolásáért a kibocsátó szervezeteknek, amelyek ezt követően gondosan megsemmisítik azokat. Tehát nagyon korlátozottan forgalomképes értékpapírokat állítunk elő mindössze egyszeri tranzakciókhoz! Olyan ez, mintha a bankjegyeket a Nemzeti Bank egyetlen vásárlás lebonyolítása után begyűjtené és bezúzná.


Mivel az utalványok kezelése bonyolultabb a normál bankjegyekénél, használatuk az elfogadóknál az említetteken túl nehezen kiszámolható ügyviteli többletköltséggel is jár. Emellett ezeket a szervezeteket kamatveszteség is éri, mivel a jegyeket utólag váltják be - ők már nem fizethetnek azokkal -, így az egész tranzakció-sorozat során az utalványok pénzbeli ellenértéke a jegykibocsátók számláján pihen, és kamatozhat a javukra.
Az újkorcsoport javaslata szerint az utalványgyártás és forgalmazás jelentős, de fölösleges társadalmi költségeit helyesebb lenne átirányítani a költségvetésbe oly módon, hogy a munkaadók és a munkavállalók érdekei ne sérüljenek. Ennek érdekében az szja-törvénynek lehetővé kellene tennie - az utalványok mostani értékhatáráig -, hogy a munkáltatók munkavállalóiknak béren kívüli juttatásként a csekkek és jegyek jelenlegi rendszere helyett, azok előállítási és forgalmazási költségeinek megfelelő mértékű adóteher mellett inkább készpénzt fizessenek.


Így a munkaadókat nem érné hátrány, mert annyit fizetnének adóként a költségvetésbe, amennyit most jutalékként adnak a jegyek kibocsátóinak. A munkavállalók pedig ugyanakkora összegben kapnának juttatást, azonban nem utalvány, hanem készpénz formájában, amit – a jelenlegi rendszerrel szemben, megkötés nélkül - arra költenének, amire jónak látják.


A Kopint-Tárki csak az "ebédjegyek" teljes forgalmát 231 milliárd forintra becsülte 2008-ban. Ennek 5 százaléka, 11,55 milliárd, amely a költségvetés bevételeit növelhetné haszontalan nyomtatványok előállítása, kezelése, bevonása és megsemmisítése helyett!

Tisztelettel:

Budapest, 2009. május 22.
Kaderják Dániel
elnök

 

2009. május 17., vasárnap

Jegyrendszer - az ingyenebéd ára

A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet a közelmúltban az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) megbízásából felmérte az eddig adó- és járulékmentes, természetbeni juttatások tervezett megadóztatásának következményeit. Vizsgálatuk kimutatta: ha a munkáltatók az adóteher nagyságrendjében csökkentenék ezt a juttatási formát, és legfeljebb csekély mértékű béremelést hajtanának végre, mely nem kárpótolná a dolgozókat a jövedelemcsökkenésért, az utalványokat eddig beváltó vendéglátók és élelmiszer-kereskedők forgalma jelentősen visszaesne. A költségvetés bevétele tehát nagymértékben elmaradna az eredeti utalványforgalom alapján számított értéktől. Így igen kétséges, megéri-e a kormányzatnak felvállalnia a nagy társadalmi ellenállást kiváltó terv végrehajtását.

A helyzet emlékeztet arra az elhíresült vizsgálatra, amikor a cukorgyártásban érdekelt cégek által pénzelt kutatás bebizonyította a mesterséges édesítőszerek rákkeltő hatását. A kísérleti állatoknak extrém dózisokban adtak mesterséges édesítőszereket, melyek valóban betegséget okoztak. Azt már nem vizsgálta a kísérlet, hogy a hasonlóan extrém cukorfogyasztás milyen következményekkel járt volna.

Érdemes ugyanis átgondolnunk a jellemzően utalvány formájában nyújtott adó- és járulékmentes, béren kívüli juttatásoknak ... (Folytatésrt kattints ide)

Írásunk a Népszabadságban - nol.hu