2010. október 3., vasárnap

Romák, válasszatok!

A roma társadalom kétségbeejtő helyzetére, a kisebbség és többség egyre feszültebb viszonyára elszánt jogvédők és jogtiprók igyekeznek választ találni. Míg egyesek koncentrációs táborok felállításában vagy kötelező bentlakásos iskolákban látják a megoldást, mások egyszerűen csak „nem erőltetnék az integrációt”.

A kormánynak a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára például szakítana a „doktriner” jogvédő állásponttal, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára szerint pedig az eltérő tudásszinttel rendelkező diákok közös oktatása komoly kudarcélményt jelentene a rosszabb helyzetben lévő roma tanulók számára. Bár mi sem ismerünk minden romát személyesen, tartunk tőle, hogy az elkülönítéssel okozott további versenyhátrány a leszakadó rétegeknek sem jelent erősebb motivációt. Azt pedig valamennyi kutatás megerősíti, hogy a szegregált iskolák a többségi intézményeknél alacsonyabb minőségű tudást nyújtanak, és ezzel tovább rontják az onnan kikerülők életesélyeit.

A romák érdekérvényesítési lehetőségeit azonban nemcsak a parlamenti pártok néhol felemás, máskor ellenséges hozzáállása gyengíti, hanem maga a kisebbségi törvény is. Bár a jogszabály kiemelt közösségi jogként biztosítja a kisebbségi önkormányzatok létrehozását, ez a gyakorlatban leginkább egy korlátozott kulturális autonómiát jelent.