2009. július 20., hétfő

Szórakozhatunk-e alkotmányosan?

Létezik-e kulturált szórakozáshoz való jog a Magyar Köztársaságban? – ezt kérdezi az Alkotmánybíróságtól az újkorcsoport. Egy Terézvárosban nemrég elfogadott rendelet ugyanis a belváros több, a főváros idegenforgalmát is nagyban meghatározó intézmény működését teszi lehetetlenné. Kaderják Dániel, az újkorcsoport elnöke szerint a rendelet nyomán megszűnhet a belvárosi szórakozási lehetőségek jelentős része, ráadásul a szabályozás a józan észnek is ellentmond. A szervezet véleménye szerint helyi választási érdekű túlkapásról van szó, hiszen a kocsmák bezárásával nem csökken az utcai randalírozások száma.

Terézváros önkormányzata június végén elfogadta azt a szeptemberben életbe lépő rendeletmódosítást, melynek értelmében azok az üzletek, amelyek lakóházban vannak, este 10 után csak abban az esetben tarthatnak nyitva, ha beszerzik a lakók kétharmados többségének támogatását. Panasz esetén azonban a lakók fele máris elegendő a bizalom megvonásához. Ez a rendelkezés az újkorcsoport szerint csak formailag engedi meg a kocsmák és egyéb belvárosi szórakozóhelyek üzemeltetését, gyakorlatilag megszűnteti esti működésüket.

A kerület szocialista polgármestere és az önkormányzati képviselők eltekinteni látszanak attól, hogy a kocsmák, kávékázak, éttermek fórumok és találkozóhelyek is, melyek fontos részei a város kultúrájának. Mi, budapesti fiatalok a városban nemcsak lakni, hanem élni is szeretnénk. Életet élni pedig nem csak egyszerű szórakozást jelent, hanem a társadalom vérkeringésének egészséges működését lehetővé tévő kapcsolatok ápolását, életben tartását, megújítását. Az állampolgárok szórakozásának teret adó üzletek, vendéglátóhelyek különösen fontosak az ifjúság tekintetében egy olyan fővárosi környezetben, ahol a korábbi közösségi terek (pl. művelődési házak) vagy megszűntek, vagy ma már nem nyújtanak elegendő lehetőséget a kulturált szórakozásra. Márpedig a kulturális életben való részvétel lehetőségét a magyar államnak és önkormányzatainak is biztosítaniuk, segíteniük kell – ez egyébként alkotmányos kötelezettségük is. Ezen túlmenően a budapest-belvárosi kocsmák, szórakozóhelyek turisztikai vonzereje sem elhanyagolható, amely fennmaradása, sőt javítása, jelentős nemzetgazdasági érdek.

A június végén elfogadott rendelet a szervezet jogászai szerint szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a kulturáltan szórakozni vágyók jogait, ráadásul önkényes beavatkozást jelent az önkormányzat részéről, amely szűklátókörű választási szempontokat követve visszaél a rendeletalkotás jogával. A szabályozás közvetlen hatása ugyanis az, hogy az érintett üzletek, szórakozóhelyek lehúzhatják a rolót.

Újbuda példájából mára világossá vált, hogy efféle rendeletek nyomán Terézváros problémái sem fognak megoldódni. A megegyezési kényszernek álcázott általános szesztilalom nem jelent megoldást a felmerült problémákra, csupán hadüzenet a kulturált szórakozásnak. Az újbudai intézkedések bevezetése után a közterületeken történő alkoholfogyasztás, hangoskodás és egyéb rendzavarások száma nem csökkent, sőt további problémát jelent a boltokban a pult alóli árusítás megjelenése.

Az újkorcsoport a kulturáltan szórakozni kívánók érdekében, a főváros hagyományos értékeit szem előtt tartók nevében lép föl.

A randalírozást és a csendháborítást rendészeti kérdésnek tartja, mellyel szemben minden hivatalos szervnek kötelessége fellépni. A kulturált többség büntetése, ill. közösségi értékeink rombolása azonban inkább egy letűnt rendszer reflexeként látszik előbukkanni. A rendszerváltás idején született nemzedék tagjaiként nem tudjuk figyelmen kívül hagyni a gyanút, hogy fővárosunk szocialista vezetésű önkormányzatai választási populizmusból kezdtek hadjáratba, "közös értékeink" rombolásába.

Felháborítónak tartjuk, hogy a képviselők a felek közötti közvetítői szerep betöltése helyett, saját politikai céljaik elérését tartják szem előtt. A lakosság és a szórakozóhelyek tulajdonosai, látogatói közötti érdekellentét szítása csak a képviselők rövidtávú választási érdekeit szolgálja, ahelyett, hogy a mindenki számára elfogadható kompromisszumra törekedne.

Az intézkedés hatásaként nemcsak belvárosi munkahelyek tucatjai szűnhetnek meg, hanem a kerület is jelentős, közcélokra is felhasználható bevételektől eshet el. Mivel pedig a pesti Broadway Budapest idegenforgalma szempontjából is nagy jelentősséggel bír, nemcsak a kerület, de a főváros is kárát látja majd az értelmetlen korlátozásoknak.
 

(A beadvány innen tölthető le)