Tisztelt Pénzügyminiszter Úr! Tisztelt Pártelnök Asszony/Úr!
A természetbeni juttatásokkal kapcsolatos vitában az újkorcsoport civil szervezet egy olyan alternatív megoldási javaslatot mutatott be a Népszabadság hétfői számában (Kaderják Dániel – Balázs András: Jegyrendszer - az ingyenebéd ára, 2009. május 18.), amely sem a munkavállalók, sem a munkáltatók érdekeit nem sérti, ugyanakkor adóbevételt generálna.
Az étkezési utalványok "ingyenessége" csupán látszólagos: elfedi a jelentős és értelmetlen társadalmi költségeket. Az évi 231 milliárdra becsült utalványforgalom 10 százalékát meghaladó összegért működtetünk egy olyan szolgáltatási rendszert, melynek egyetlen célja az adózás kikerülése.
Értékpapír-minőségű (és biztonságú), szigorúan sorszámozott nyomtatványokat szükséges előállítani, tárolni, elosztani. A jegyek gyártási költsége, melyet a munkáltatók a jegyforgalmazóknak fizetnek, a jegyek névértékére vetítve 4-6 százalék (+áfa) körül mozog. Az utalványokat elfogadó kereskedők és szolgáltatók 5 százalék (+áfa) körüli jutalékot fizetnek a jegyek leszámítolásáért a kibocsátó szervezeteknek, amelyek ezt követően gondosan megsemmisítik azokat. Tehát nagyon korlátozottan forgalomképes értékpapírokat állítunk elő mindössze egyszeri tranzakciókhoz! Olyan ez, mintha a bankjegyeket a Nemzeti Bank egyetlen vásárlás lebonyolítása után begyűjtené és bezúzná.
Mivel az utalványok kezelése bonyolultabb a normál bankjegyekénél, használatuk az elfogadóknál az említetteken túl nehezen kiszámolható ügyviteli többletköltséggel is jár. Emellett ezeket a szervezeteket kamatveszteség is éri, mivel a jegyeket utólag váltják be - ők már nem fizethetnek azokkal -, így az egész tranzakció-sorozat során az utalványok pénzbeli ellenértéke a jegykibocsátók számláján pihen, és kamatozhat a javukra.
Az újkorcsoport javaslata szerint az utalványgyártás és forgalmazás jelentős, de fölösleges társadalmi költségeit helyesebb lenne átirányítani a költségvetésbe oly módon, hogy a munkaadók és a munkavállalók érdekei ne sérüljenek. Ennek érdekében az szja-törvénynek lehetővé kellene tennie - az utalványok mostani értékhatáráig -, hogy a munkáltatók munkavállalóiknak béren kívüli juttatásként a csekkek és jegyek jelenlegi rendszere helyett, azok előállítási és forgalmazási költségeinek megfelelő mértékű adóteher mellett inkább készpénzt fizessenek.
Így a munkaadókat nem érné hátrány, mert annyit fizetnének adóként a költségvetésbe, amennyit most jutalékként adnak a jegyek kibocsátóinak. A munkavállalók pedig ugyanakkora összegben kapnának juttatást, azonban nem utalvány, hanem készpénz formájában, amit – a jelenlegi rendszerrel szemben, megkötés nélkül - arra költenének, amire jónak látják.
A Kopint-Tárki csak az "ebédjegyek" teljes forgalmát 231 milliárd forintra becsülte 2008-ban. Ennek 5 százaléka, 11,55 milliárd, amely a költségvetés bevételeit növelhetné haszontalan nyomtatványok előállítása, kezelése, bevonása és megsemmisítése helyett!
Tisztelettel:
Budapest, 2009. május 22.
Kaderják Dániel
elnök
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése