Az újkorcsoport a mai napon az alábbi nyílt levéllel fordult Szabó Mátéhoz, az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosához:
Nyílt levél Szabó Máté országgyűlési biztoshoz
Budapest, 2009. szeptember 24.
Tisztelt Szabó Máté Úr!
Mint ismeretes, Monok község polgármestere, Szepessy Zsolt László, szociális kártya bevezetését tervezi a segélyeket és egyéb pénzbeli juttatásokat igénybe vevő helyi lakosok számára. Szándéka szerint a kártyával csak kijelölt elfogadóhelyeken és csak a törvényben meghatározott árukat és szolgáltatásokat lehetne megvásárolni.
A tervezett monoki intézkedésekhez kapcsolódóan az alábbi kérdésekkel fordulunk Önhöz:
A monoki polgármester törekvései az Ön véleménye szerint összhangban állnak-e a Magyar Köztársaság Alkotmányával, a helyi önkormányzatokról szóló törvénnyel, illetve a szociális ellátásokról és szociális igazgatásról szóló törvénnyel?
Álláspontunk szerint a szociális kártya bevezetése alkotmányellenes, ráadásul törvénysértést is megvalósít. Alkotmányos alapelv, hogy önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. Véleményünk szerint a monoki önkormányzat tervei több ponton ellentétesek a szociális törvényben foglaltakkal, ezen túlmenően az önkormányzat olyan területen is szabályozási igénnyel lép fel, amely az Önkormányzati törvény alapján nem tartozik hatáskörébe, illetve csak törvényi szinten szabályozható.
A jogi érveken túl fel kívánjuk hívni a figyelmet arra is, hogy a monoki önkormányzat – a romaellenes társadalmi közhangulat további fokozására alkalmas - tervezett intézkedésével homogén egységként kezeli a segélyezettek különböző csoportjait. Szepessy Zsolt László tervezett intézkedései alkalmasak arra, hogy a segélyért folyamodókat egységesen munkakerülő és az adófizetők pénzén élősködő emberekként állítsák be.
A valóság ezzel szemben az, hogy a támogatásokkal visszaélők a segélyezettek körén belül elhanyagolható kisebbséget jelentenek. Az önkormányzat rendelete azonban őket és a munka világából önhibájukon kívül kiszorulókat (például a testi vagy értelmi fogyatékkal élőket, rokkantnyugdíjasokat, a tömeges munkanélküliséggel küzdő települések lakóit stb.) egységesen bünteti és megbélyegzi.
Tervezi-e az ombudsmani hivatal a szociális kártya bevezetésének piaci, szociális és állampolgári jogi hatásainak vizsgálatát?
A szociális kártya bevezetésekor annak piactorzító hatásaival is számolni szükséges. A kártyaelfogadó helyek megjelenése gyengíti a piaci versenyt, a segélyezetteket pedig jelentősen korlátozza a piaci szereplőkkel való érintkezésben, a számukra legkedvezőbb ajánlat kiválasztásában. Véleményünk szerint az elfogadó helyek monopolhelyzete a piacinál magasabb árakat generál, és magában hordozza a korrupció lehetőségét is.
Fennáll a veszélye, hogy kialakul a kártyával vásárolt termékek másodlagos piaca, illetve a „haveri” kártya-elfogadóhelyek láncolata. Így a végső támogatott nem a kártya jogosultja lesz, hanem az, aki a kiváltott terméket az utcán féláron megveszi. A monoki önkormányzati terve tehát drágább, ugyanakkor kiszámíthatatlan elosztási hatású támogatási rendszert hoz létre.
Szeretnénk felhívni a figyelmet arra is, hogy a szociális kártya amellett, hogy megbélyegző hatású és sérti az emberi méltóságot, korlátozza a természetes személyek önrendelkezéshez való jogát, hiszen megfosztja a támogatások elköltése tekintetében az érintetteket a szabad belátásukon alapuló döntés jogától.
Mi a véleménye a kártyával megvásárolható termékek és szolgáltatások körének meghatározásáról?
Álláspontunk szerint csakis önkényesen határozható meg azon termékek köre, amelyre a segélyezettek felhasználhatnák kártyáikat. E termékek és szolgáltatások meghatározása, azon túlmenően, hogy lehetetlen a valóságban, súlyos és jelentős beavatkozást jelent az egyéni önrendelkezés jogába.
Véleménye szerint a szociális kártya bevezetése hogyan hat a segélyezettek társadalmi megítélésére, a munkaerőpiacra való beilleszkedésükre? Álláspontja szerint hogyan hatna bevezetése a különböző segélyezetti csoportokra?
A szociális kártya bevezetése a gyakorlatban két további szempontból is rendkívül aggályos. Elsőként, sérti a szociális biztonsághoz való jogot abban az esetben, ha például zárva tart a kártya elfogadására kijelölt, (vagy például egy meghatározott terméket kizárólagosan forgalmazó) üzlet az adott kistelepülésen. Másik fontos probléma a fogyatékkal élők, valamint mozgásukban korlátozott személyek helyzete. Mivel a kártya nem átruházható, így az érintettek a korábbi gyakorlattal ellentétben (amikor például családtagjaik segítségét igénybe véve bonyolították a bevásárlást) kénytelenek az üzletet személyesen felkeresni, ami adott esetben aránytalan terhet róhat rájuk.
A fenti érveket figyelembe véve az újkorcsoport Jogi és Igazgatási Kabinetjével együtt arra kérjük, hogy nyilvánítsa ki álláspontját a szociális kártya bevezetésére vonatkozó tervekről!
Tisztelettel:
Kaderják Dániel, az újkorcsoport elnöke
Aláírók:
Ferge Zsuzsa, az MTA rendes tagja
Teleki András, szociálpolitikai szakértő
Ifj. Lomnici Zoltán, jogász, egyetemi oktató
Balázs András, joghallgató
Jónás Marianna, szociálpedagógus
Bodnár Zsófia, joghallgató
Gyurkovics Anna, egyetemi hallgató
Debisso Kinga, joghallgató
Budai Izabella, monoki lakos
Lengyel Istvánné, monoki lakos
Nyíri Csaba, monoki lakos
Ruszó Irén, monoki lakos
Noé Krisztina, gyógypedagógus
Artner Annamária, közgazdász
Vajnai Attila, villamosmérnök közgazdász
Zalka Vera, MSZF Mozgalmakért Alapítvány
Várnai György, felszolgáló
Bérczes Gábor, egyetemi hallgató
Bárdos Gábor, matematikus
Halász Nóra, fotóriporter
Aradi Pál, elnök, BCKSZ
Orgován Róbert, önkormányzati képviseló, BCKSZ
Váradi Dezső, önkormányzati képviselő, BCKSZ
Lakatos Sándor, aktivista, BCKSZ
Aradi Dániel, aktivista, BCKSZ
Koós Balázsné, civil, BCKSZ
Harkály Alajos, aktivista, BCKSZ
Ifj Harkály Alajos, tanuló, BCKSZ
Váradi István, aktivista, BCKSZ
Horváth Elemér, aktivista, BCKSZ
Kiss Béla, aktivista, BCKSZ
Kiss József, pedagógus, BCKSZ
Aradi Attila, szociálpedagógus joghallgató, BCKSZ
Szarvas Éva, szociálpedagógus, BCKSZ
Kazinczy Ildikó
Wagner Tamás
Dr. Szász Gábor, főiskolai tanár
A nyílt levélhez csatlakozhat ha egy emailt küld nevének (esetleg hivatásának) megjelölésével a peticio@ujkorcsoport.org címre!
A nyílt levelet és az újkorcsoport Jogi és Igazgatási kabinetjének állásfoglalását letöltheti ide kattintva!
