2010. október 3., vasárnap

Romák, válasszatok!

A roma társadalom kétségbeejtő helyzetére, a kisebbség és többség egyre feszültebb viszonyára elszánt jogvédők és jogtiprók igyekeznek választ találni. Míg egyesek koncentrációs táborok felállításában vagy kötelező bentlakásos iskolákban látják a megoldást, mások egyszerűen csak „nem erőltetnék az integrációt”.

A kormánynak a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára például szakítana a „doktriner” jogvédő állásponttal, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára szerint pedig az eltérő tudásszinttel rendelkező diákok közös oktatása komoly kudarcélményt jelentene a rosszabb helyzetben lévő roma tanulók számára. Bár mi sem ismerünk minden romát személyesen, tartunk tőle, hogy az elkülönítéssel okozott további versenyhátrány a leszakadó rétegeknek sem jelent erősebb motivációt. Azt pedig valamennyi kutatás megerősíti, hogy a szegregált iskolák a többségi intézményeknél alacsonyabb minőségű tudást nyújtanak, és ezzel tovább rontják az onnan kikerülők életesélyeit.

A romák érdekérvényesítési lehetőségeit azonban nemcsak a parlamenti pártok néhol felemás, máskor ellenséges hozzáállása gyengíti, hanem maga a kisebbségi törvény is. Bár a jogszabály kiemelt közösségi jogként biztosítja a kisebbségi önkormányzatok létrehozását, ez a gyakorlatban leginkább egy korlátozott kulturális autonómiát jelent.

2010. július 9., péntek

Homofóbia vagy jogbiztonság

2007 nyara óta az évenként megrendezett budapesti Leszbikus, Meleg, Biszexuális és Transznemű (LMBT) Fesztivál margóján fellángoló viták rendre előtérbe kerülnek a nyári politikai uborkaszezonban. Nem csoda, hiszen az LMBT-fesztivál részeként megrendezett Meleg Méltóság Menetét kísérő események látványos, ám a nyugati országokban aligha elképzelhető mellékhatásokkal „színesítik” a fővárosiak életét.

A heteroszexuális identitásukat sörösüveg-hajigálással és utcabútor-gyújtogatással kifejező honfitársaink őrjöngése lassan megszokott velejárója lett a toleranciát és sokszínűséget hirdető rendezvénysorozatnak.

A megváltozott társadalmi-politikai környezet miatt azonban az idei fesztivál akár másként is alakulhat. A felvonulást fenyegető erőszakos jelenségek csupán az elmúlt három-négy évben váltak általánossá. Az ellentüntetők jelentős része ugyanis nemcsak a melegekkel, hanem az azok jogait védő balliberális kormányzattal szembeni ellenérzésüknek is hangot adtak minden lehetséges alkalommal heveny utcai ütközetek formájában. A randalírozók egyfajta „szabadságharcos” önképpel vonulhattak harcba. Velük szemben bármilyen rendőri fellépés a jobboldali ellenzék kritikájának is hálás terepe volt. A rendőrség tevékenységét egyszer eltúlzottnak, máskor gyámoltalannak lehetett minősíteni. Elvégre nehéz úgy tömeget oszlatni, hogy minden résztvevő meg legyen elégedve! Most viszont – nyolc év után először – egy jobboldali kormányzat által felügyelt rendőrség állhat szemben a szélsőjobboldallal.

2010. április 8., csütörtök

Újabb botrányos fideszes hangfelvétel: a választási eljárási törvény módosítása zárhatná ki a hasonló visszaéléseket

Az újkorcsoport az idejétmúlt választási eljárási szabályok módosítását tartja szükségesnek ahhoz, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő a felvételeken hallható, bűncselekményeket is megvalósító visszaélések. A civil szervezet egyúttal szeretné emlékeztetni a pártokat arra is, hogy nemcsak politikusaik, hanem aktivistáik tevékenységéért is felelősséggel tartoznak.

A mai napon egy internetes videomegosztó oldalra újabb részletek kerültek fel a Fidesz pártigazgatójának tulajdonítható beszédből. A nyilvánosságra került kijelentések világossá teszik, hogy a választási eljárási törvényt jelenlegi formájában számos módszerrel könnyen ki lehet játszani.

Az újkorcsoport Jogi és Igazgatási Kabinetjének álláspontja szerint újra kellene gondolni - többek között - a kampánycsend, valamint az ajánlószelvények alkalmazásának rendszerét. A kampánycsend betarthatósága a XXI. századi technikai eszközök, internetes portálok, közösségi oldalak megjelenése miatt gyakorlatilag ellenőrizhetetlenné vált: a nyilvánosságra került hangfelvétel tanúsága szerint a triviális visszaéléseket sem lehet kizárni a jelenlegi, idejétmúlt szabályozással.

A Fidesz pártigazgatójának tegnap megismert kijelentései az adatvédelmi szabályok szigorítását és a korrupció melegágyának tekinthető kopogtatócédulák rendszerének megszüntetését teszik indokolttá. A ma nyilvánosságra került hangfelvételből pedig megismerhetők olyan technikák, amelyekkel a kampánycsend és az aktivisták „bevetésének” módszereibe nyerhetünk mi, választópolgárok is szemléletes bepillantást.

Az illegális választói adatbázisok a választások egészének tisztességességét befolyásolhatják

Az újkorcsoport elnöke, Kaderják Dániel ma délelőtt sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az adatvédelmi ombudsmanhoz és a Fővárosi Főügyészséghez fordultak egy internetes videomegosztó portálon megjelent, a Fidesz pártigazgatóját érintő hangfelvétel miatt.

„Arra kértük az adatvédelmi ombudsmant, foglaljon állást abban a kérdésben, hogy legális úton egy párt birtokába kerülhetnek-e egy adott pártot választók, illetve egy adott pártot elutasítók olyan érzékeny adatai, mint például életkoruk, lakcímük, a pártszimpátiájuk, mobiltelefonszámuk, email címük, munkahelyi adataik stb.

Az újkorcsoport Jogi és Igazgatási Kabinetjének álláspontja szerint amennyiben a hangfelvételen hallottak igazak, akkor a választások tisztaságát érdemben megkérdőjelező súlyos bűncselekmény is megvalósulhatott. Azon túlmenően, hogy a szóban forgó cselekmény sérti a személyek alkotmányos, köztük a magántitok védelméhez főződő alapjogát, illetve az adatvédelmi törvény számos rendelkezésébe ütközik, az érintett esetben felvetődik a Büntető Törvénykönyv által szabályozott személyes adattal történő visszaélés, valamint magántitok jogosulatlan megismerésére vonatkozó bűncselekmény megvalósulása is. Alapvető kérdés ugyanis, hogy kik, kitől, és milyen eszközökkel szerezték meg a személyes adatokat.” – hangsúlyozta Kaderják Dániel.

2010. március 1., hétfő

Nem a törvényesség őreivel, hanem a törvénysértő önkormányzatokkal van baj

Szepessy Zsolt, Monok község polgármestere ma sajtótájékoztatón értékelte a szociális kártya ötletét elmarasztaló ombudsmani vizsgálat eredményeit. A polgármester szavaira reagálva az újkorcsoport fontosnak tartja leszögezni, hogy semmilyen társadalmi probléma nem indokolhatja, hogy egy polgármester vagy egy önkormányzati képviselő-testület rendszeresen a hatályos jogszabályok fölé helyezze magát.

Az újkorcsoport üdvözli, hogy a Szabó Máté által lefolytatott vizsgálat megállapításai egybeesnek civil szervezetünk aggályaival a monoki szociális kártya bevezetése kapcsán. Az újkorcsoport az elmúlt hónapokban többször igyekezett felhívni a közvélemény és a döntéshozók figyelmét a rendelettel kapcsolatos visszásságokra, alkotmányos és praktikus problémákra. A szociális kártya koncepciója miatt tavaly nyílt levélben kértük az ombudsmant egy átfogó vizsgálat lefolytatására, melyet Ferge Zsuzsa is aláírt, továbbá az Alkotmánybírósághoz is fordultunk a törvénysértő rendelet miatt.

Az ombudsman vizsgálatáról készült dokumentum világosan fogalmaz: a monoki polgármester és képviselőtestülete túlterjeszkedett törvényi hatáskörén és "a rendelet szövegében megfigyelhető hiányosságok és ellentmondások kapcsán túl felmerülhet a kiszámíthatatlan, önkényes jogalkalmazás veszélye is".

2010. február 23., kedd

Szociális kártya: az ombudsman szerint is törvénysértő

Az újkorcsoport üdvözli, hogy a Szabó Máté által lefolytatott vizsgálat megállapításai egybe esnek civil szervezetünk aggályaival a monoki szociális kártya bevezetése kapcsán. Az újkorcsoport az elmúlt hónapokban többször igyekezett felhívni a közvélemény és a döntéshozók figyelmét a rendelettel kapcsolatos visszásságokra, alkotmányos és praktikus problémákra.

Az ombudsman vizsgálatáról készült dokumentum világosan fogalmaz: a monoki polgármester és képviselőtestülete túlterjeszkedett törvényi hatáskörén és "a rendelet szövegében megfigyelhető hiányosságok és ellentmondások kapcsán túl felmerülhet a kiszámíthatatlan, önkényes jogalkalmazás veszélye is".

Az újkorcsoport egyetért azzal, hogy az önkormányzatnak eleve nem volt alkotmányos lehetősége arra, hogy rendeleti úton korlátozza az állam által biztosított segélyek felhasználását.

A fentiekre tekintettel, az újkorcsoport azzal a kéréssel fordul Monok község képviselő testületéhez és minden olyan önkormányzathoz, amely a szociális kártya bevezetését szorgalmazza, hogy vegyék figyelembe az ombudsman megállapításait és azonnali hatállyal semmisítsék meg a törvénysértő rendeleteiket.

Az ombudsmani vizsgálaton túlmenően várjuk, hogy az Alkotmánybíróság is mielőbb állást foglaljon a kérdésben, illetve továbbra is szorgalmazzuk, hogy a húsz év lemaradásait behozó, átfogó vita kezdődjön a szociális ellátórendszer valódi reformjáról.

megosztás facebookon

2010. február 8., hétfő

Kuruzslók kártyája

A szociális ellátórendszer átalakításával kapcsolatos húsz évnyi lemaradást Bokros Lajos és Szepessy Zsolt két hét leforgása alatt behozta. A segélyezéssel kapcsolatos problémákra a nemzetközileg elismert közgazdász és az egykori kocsmáros ugyanazt a sajátos, de egyszerű választ adta: szociális kártya!

A témához hozzászóló önjelölt szakértők és gyakorló demagógok után üdítő kivételt jelentett Csepeli György (A szociálpolitika reformja), aki instant megoldások helyett átfogó koncepciót kísérelt meg felvázolni, és a terjedelemhez képest alapos helyzetelemzésre is vállalkozott. Az ellenérveket Krémer Balázs (A szociális kártya botránya) szedte csokorba, míg a tévhiteket és a hamis számokat Fleck Gábor, Kovács Éva, Szalai Júlia és Szuhay Péter igyekeztek helyre igazítani (Az antiszociális kártya)

A monoki polgármester és újdonsült pártelnök által előrántott ötlete nem új keletű. A kilencvenes években az Alkotmánybíróság sorra „meszelte el” azokat a helyi önkormányzati rendeleteket, amelyek a segélyeket a törvényi szabályozással szembe menve, természetben kívánták juttatni.

A kártyával kapcsolatos érveket és ellenérveket részletesen nem ismételnénk át: röviden úgy foglalhatjuk össze a dolgot, hogy a „kártyapártiak” az ellenőrizhetőséggel, valamint az alkoholizmusból, a játékgépezésekből és az uzsorakölcsönökből eredő problémákkal érvelnek, azok megoldásaként ajánlgatják a kártyát, az ellenzők pedig jobbára az emberi jogi, az alkotmányossági és a gyakorlati problémákra hívták fel a figyelmet.

Folytatás

(nol.hu)

 

 

 

2010. február 4., csütörtök

Rákellenes Világnap: A dohányzás teljeskörű tiltása szükséges

Az újkorcsoport a Rákellenes Világnap alkalmából kezdeményezi a vendéglátóipari egységekben és zárt közösségi terekben a dohányzás teljeskörű tiltását. Levélben fordultunk a jövő nemzedékek országgyűlési biztosához, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogyan lehetne a nemdohányzók védelmében a jelenleginél hatékonyabb jogszabályokat alkotni, illetve jogszabály-módosítást kezdeményezni a teljes tiltás érdekében. A szervezet azt is kéri az ombudsmantól, hogy éves jelentésében részletesen foglalkozzon a dohányzással kapcsolatos egészségügyi és társadalmi problémákkal.

Talán kevesen tudják, hogy Magyarországon egy kisvárosnyi (28-30 ezer) ember hal meg évente a dohányzás okozta betegségekben. A dohányzással összefüggő betegségek okozta halálozás terén hazánk az európai országok mezőnyében az első harmadban található. A tüdőrák miatti halálozási arány a magyar férfilakosság körében a legmagasabb az egész Unióban.


A dohányzás-specifikus megbetegedések megelőzése és csökkentése érdekében az egyik legfontosabb eszköz a teljeskörű tiltásra vonatkozó jogi szabályozás megteremtése. A tiltás számos európai országban van jelen. A teljes tiltás irányába mutatnak az Európai Unió vonatkozó irányelvei, valamint az EU Dohányzásellenes Zöld Könyvének ajánlásai is.


Az Egyesült Királyság, Írország, Skócia, Málta, Olaszország, Észtország, Norvégia, Svédország, Finnország, Hollandia és Dánia mellett Franciaország is teljes dohányzási tilalmat rendelt el az ország területén üzemelő kávéházakban, bárokban, vendéglőkben, munkahelyeken, diszkókban és kaszinókban. Az WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye hangsúlyozza, hogy a dohányfüst-kibocsátásnak nincs biztonságos szintje, határértéke, így a tiltástól eltérő egyéb technikai megoldások, (például a szellőztetés, levegőcsere és dohányzásra kijelölt helyek alkalmazása) nem védenek a dohányfüst egészségkárosító hatásától.


Nem szabad megfeledkeznünk a passzív dohányzás káros hatásairól sem: Egy füstös bárban, szórakozóhelyen eltöltött két óra annyit jelent, mintha négy szál cigarettát szívott volna el a nemdohányzó ember. A WHO adatai szerint pedig egy füstös szórakozóhely környezeti terhelése erősebb, mint egy belvárosi utcáé szmogriadó idején. Mégis eltűrjük, hogy sok nemdohányzó alkalmazott és vendég napi több órán át legyen kitéve ezeknek a hatásoknak.


A nemdohányzók hatékony védelméhez tehát az szükséges, hogy a jogszabályok egyszerűek, világosak és érvényre juttathatók legyenek.
Az újkorcsoport a nemdohányzók védelmét nemcsak egészségügyi, hanem kulturális és életmódbeli kérdésnek tekinti. Kezdeményezésünkkel egymásra való odafigyelés kultúráját, a tágabban vett környezet és a jövőnk iránti felelősségtudatot kívánjuk erősíteni.
 

2010. január 11., hétfő

Ügyészségi vizsgálatot kezdeményezett az újkorcsoport a nyírkátaisegélyek visszatartása miatt

Ügyészségi vizsgálatot kezdeményezett az újkorcsoport egy napilap cikke nyomán. A rendszerváltás óta először fordul elő, hogy egy önkormányzat nem fizeti ki a segélyeket. A civil szervezet arra vár választ az ügyészségtől, hogy történt-e hivatali bűncselekmény a nyírkátai segélyezettek ügyében.
A Népszabadság mai információi szerint a nyírkátai önkormányzat az elmúlt hónapokban egyáltalán nem, vagy csak részben fizette ki a segélyekre szoruló emberek megélhetését biztosító rendelkezésre állási támogatását (RÁT). Az önkormányzat ezen túlmenően, bizonyos esetekben a családok jövedelméből visszatartotta az elmaradt kommunális díjakat is. Az önkormányzat intézkedései következtében Nyírkátán – a lap információi szerint - kritikus helyzet alakult ki, számos családot a Baptista Szeretetszolgálat segélycsomagjai mentettek meg az éhezéstől.